2009. december 29., kedd

Zserbó és citromos mákos keksz

(2010-ben, 4 réteggel készítve így sikerült, a 2009-es verziót, 3 réteggel lásd lentebb)

Gondolom így karácsony után pár nappal a legkevésbé sem gondol még senki az újabb sütögetésre (pedig még lesz szilveszter is), de én azért még közzé teszem annak a két sütinek a receptjét, ami még karácsonyra készült. Zserbó. Hát igen! Nem egy bonyolult sütemény, mégis nagyon könnyű apró dolgokon elrontani. Nekem egyébként nincs szerencsém ezzel a süteménnyel. Most készítettem másodszorra, az első alkalommal a teraszon éppen dermedő csokimázra rárázta a Másik Felem a szőnyeget, úgyhogy lehetett lekapargatni a tetejét és újrakezdeni az egészet. Bár ízre állagra teljesen jó volt így is. Az idei egy kicsit talán még jobban sikerült, DE: a sütemény 2 napot pihent egy helyen, ahonnan úgy döntött, hogy ott akkor most neki nem jó, ezért lecsúszott tepsistől, és fejjel lefelé a földre esett. Ezért lett hát ilyen viseltes szegénynek a teteje. Azt hittem infarktust kapok! Nem szeret engem ez a süti! Pedig szerintem jól sikerült! Egy ici-picit vastag lett ugyan a tészta, de szerintem nem vészes. Legközelebb tényleg betartom a tészta késfok vastagságúra történő nyújtását, így lehet belőle 4 réteg is. Ja, és egészen addig, amíg le nem esett, nem is vált szét rétegeire. Úgyhogy a recept jó, csak el kell fogadtatnom végre ezzel a sütivel, hogy már pedig el fogom még máskor is készíteni, úgyhogy ne üldözzön semmiféle balszerencsétlenséggel.
A mákos keksz pedig még jobb lett. Egy teljesen más jellegű mákos kekszreceptet kerestem, de ezt találtam, és nagyon nem bántam meg, hogy el is készítettem. Csak sajnos arra nem emlékszem már hol találtam, mert csak lekörmöltem a füzetembe gyorsan. Nagyon citromos, a mákszemek finoman roppanak benne, kellemesen omlós, vajas a tésztája. Ez is felkerül az "újra megsütöm" listára.

Zserbó
Hozzávalók:
A tésztához:
  • 550 g liszt
  • 2 tojás
  • 100 g cukor
  • 300 g vaj
  • 1,5 dl tej
  • 1/2 csomag szárított élesztő (7 g-os csomag)
  • csipetnyi sütőpor és só, na meg szeretet
A töltelékhez (3 réteg diótöltelékhez):
  • kb. 35-40 dkg darált dió (darálás előtt megpirítva kissé)
  • kb. 25-30 dkg porcukor
  • 1 nagy üveg baracklekvár (kb. 400-500 g-os volt és házi, úgyhogy pontosan nem tudom)
A tetejére:
  • kb. 15 dkg étcsokoládé (vagy könnyebb ha ét tortabevonót, tehát magasabb kakóvaj tartalmú csokoládét használunk)
  • 2-3 evőkanál tejszín
Az élesztőt 1 evőkanál cukorral a tejben felfuttattom. A lisztbe belekeverem a cukrot, a sütőport és a sót, majd hozzáadom a darabokra vágott vajat. Hozzáadom a tojásokat és az élesztős tejet, valamint a cukrot, és gyors mozdulatokkal sima tésztává dolgozom az egészet. A tésztát négy részre osztom, és késfok vastagságúra (tehát jó vékonyra) nyújtom. Beleteszem az első lapot egy sütőpapírral bélelt tepsibe, kissé megszúrkálom egy villával, megkenem lekvárral, megszórom cukros dióval. A rétegzést ugyanígy folytatom, a tetejét tésztával zárom le. Kb. 1 órát hagyom pihenni, kelni. Majd 170-180 fokra előmelegített sütőbe tolva 30 perc alatt halvány aranybarnára sütöm. Hagyom kihűlni, majd olvasztott csokival bevonom a tetejét és hűvös helyen hagyom legalább 2 napot, mert akkor lesz igazán jó.

Tipp:
A diót át is piríthatjuk darálás előtt, hogy még intenzívebb legyen a dió íz.


Citromos-mákos keksz
Hozzávalók:
  • 300 g finomliszt
  • 170 g olvasztott vaj
  • 70 g szőlőcukor és 110 g porcukor (eredetileg 20 dkg cukor)
  • 1 db tojás
  • 2 citom leve és reszelt héja
  • 1 kiskanál szódabikarbóna
  • 40 g egész mákszem (eredetileg 2 dkg, de nekem így tetszett)
  • csipetnyi só és szeretet
A hozzávalókból tésztát gyúrunk, ami elég ragacsos lesz, de ne tegyünk bele több lisztet, hanem hűtőbe téve pihentessük egy órát. Ezek után formázzunk belőle diónyi gombócokat, pakoljuk sütőpapírral bélelt tepsire, majd egy belisztezett pohár aljával lapítsuk le. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10-12 perc kell neki. A tetejére szerettem volna még fehércsokit csorgatni, de arra már nem jutott idő.

A lentiek 2009. karácsonyán készültek:




Nincsenek megjegyzések: